banner
  • Településünk bemutatása
  • Egészségügy
  • Iskolánk
  • Óvodánk

Eperjeske története

Eperjeske Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északkeleti részén, Tisza mellett fekvő település.

Eperjeske neve az oklevelekben a 15. században, mint Mándok melletti település van említve, Eperjes néven. Honfoglalás előtt itt avarok, szlávok éltek, melyet bizonyítják a környéken talált leletek is. A község honfoglalás kori település lehet. A község nevének eredete is erre a korra tehető. A település helyén egészen Záhonyig erdőség volt és ennek kiirtása után termett sok eper adta a falu nevét; Eper, később Epreske, Epres, Eperes, majd Eperjes. Ehhez jött egy kicsinyítő képző, s így kapta az Eperjeske nevet. Az első írásos emlékünk, melyben már Eperjeskének írták a falu nevét 1438-ból való.
A lakosság nagy része nincstelen zsellér volt egészen 1945-ig, akik földesuraknak dolgoztak, s tanyákon vagy kis vályogházakban éltek.
Régebben Eperjeske mindössze az úgynevezett Szomogán és a Fő utca egyik oldalán levő házakból állt, ám határa elég nagy terjedelmű volt.
Sok úr birtoka volt a föld és a község. 1438-ban Losonczy birtok, 1446-ban Szapolyai az Upoiaknak ajándékozta, majd 1526-ban újra Losonczy birtokról beszélhetünk. Losonczy Annának Tiszaszentmártonban volt kastélya, s részbirtokos volt Forgácz Margittal. Losonczy Anna halála után 1585.február 22.-én az egész birtok II. Zsigmondra szállt, ezután került a Báthoryak kezére. Innen eredhet az egyik földdarabunk neve: Báthory-dülő. 1590-től teljesen a XIX. század közepéig a Forgácsok tulajdona volt.
A török megszállás alatt 10 évig tartották gyenge fennhatóság alatt, melyet bizonyítanak az utca nevek is: Kis-Sarampó, Nagy-Sarampó.
1840-ben épület a református iskola, 1957-ben bontottak le.
Községünk a Forgácsok után a Pilisyek birtokába került. A Pilisy kastély a már lebontott Mária- tanya mellett volt, mely Pilisy László és István tulajdona volt. 1924-ben bontották le, helyén ma már az Eperjeskei rendező pályaudvar található. A Mária- tanyán szeszgyár volt, amiből egyetlen kút maradt.
1848-as forradalom érintette Eperjeskét, ekkor 24 szabad paraszt kapott egy szabad dombot, hogy telepítse be szőlővel.
Jármyak földvásárlás útján kerültek a faluba. Jármy Miklós és Jármy Imre a későbbi Tsz-iroda és KISZ-szervezet termeit lakta. Pilisy Lajostól vásárolták e birtokot, kinek Eperjeske 5000 kh. földdel együtt volt a tulajdona.
1873-ban a kolera falunkat is érintette. A betegségben meghalt Márton Imre ispán fia, Tivadar és még 28 ember.
A honfoglalás 1000 éves évfordulóján a falu parasztjai két tölgyfát ültettek el a falu szélére, mely most körülbelül a falu közepén van.
A falu legrégebbi temploma 1606-ban épült, ami egy földrengés áldozata lett, ennek következtében 1872-ben új templomot épített a falu.
Ezeket az időszakokat követte az első világháború, mely településünket csak annyiban érintette, hogy sok embert elvittek a katonák, a visszatértek földet kaptak.
1923-1924. években építették a Mándok-Eperjeske között lévő kövesutat, ebben az időben Jármy Miklós és Imre volt a földesúr. Az utolsó Jármy, Tibor volt, kinek fiai a felszabadulás után kimentek az USA-ba.
1944. október 23.-án a Vörös Hadsereg szabadította fel a falunkat, majd ezt követően a helyzet gyökeresen megváltozott az élet minden területén, megszűntek a tanyák, egész utcasorok nőttek. 1950-ben pedig megalakult a Termelőszövetkezet melynek csak 20-25 tagja volt. Első elnökei: Tímár József, Ferenc György, Bacsó Sándor. Ám ez a Tsz, még nem sokra tudott haladni.
1956-os ellenforradalom idején néhány elégedetlen, lázongó fiatal beverte a Tanácsháza ablakait és a Vörös Csillagot is leszaggatták.  Ugyanebben az éven gyulladt ki a villany a faluba, keskenyvásznú filmszínház létesült, valamint kapott boltot és italboltot is községünk.
1965 őszén adták át az új kéttantermes iskolát.
A község nagyrészt sík terület, ám néhány domb mégiscsak található itt. A folyó szabályozásával sok kanyart levágtak, így maradtak a holtágak hátra, ilyen a Bába gödre, Juhúsztató, Mógor. Mivel a Tisza mellett található településünk, így elmondható, hogy egyik parton épít, a másikon rombol.  Az utóbbi 60 év alatt nagyobb gyümölcsös semmisült meg, s talaját átrakta a lónyai partra.
Településünk éghajlata az Alföld szélsőséges időjárásához tartozik. A csapadék ősszel és télen is sok. Észak, illetve az észak-keleti szél az uralkodó.
Elmondható, hogy a lakosság egyre nagyobb része foglalkozik mezőgazdasággal. Főbb termények közé tartozik a kukorica, gabonafélék, burgonya és az alma.

A lakosság 1242 fő. Eperjeske a járási székhelytől, Záhonytól 16 km-re, a megyeszékhelytől, Nyíregyházától pedig 66 km-re található.

 

támogatás


...

2020.07.20

.

Aktuális időjárás: Felhőkép

 

vilaghelyzete.com

Stats

vonatközlekedés


EPERJESKE Község Önkormányzat; 4646 Eperjeske Szabadság tér 1.; Telefon: +36(45)630-446; E-mail: eperjeskeonk@gmail.com